Egy plebejus pedagógus a világról

Egy plebejus pedagógus a világról

Az utolsó szó jogán

2014. február 05. - OldStruggler
Nem, ezt a címet nem én adtam ennek a bejegyzésnek. Egy írót idézek. Volt ugyanis a történelemben olyan időszak, amikor gondolkodó magyarok az utolsó szavaikat vetették papírra. Itt van most ezek közül egy bekezdés. A szerzőtől nem ezt a stílust – tartalmat – szoktuk meg. De ez is ő, akit csak P. Howardnak ismerünk. Nem volt tanult szociálpszichológus, de érzékeny emberként pontosan fogalmazta meg … amit megélt, és ami ma szemünk előtt bontakozik ki.
Íme.

"Hogy ki követ el igazságtalanságot, az ma is hatalom kérdése, de a hatalom birtokosaitól elvárják az emberek, hogy szónoklatok és irományok útján a tömegek rossz lelkiismeretét megnyugtassa. Az az igazi hatalom, amely bebizonyítja a helytelenről, hogy helyes, a saját javunkra elkövetett igazságtalanságról, hogy igazságos és egyféle híg, de nagyon fűszeres nedűvel átitatott Eszme nevében látszólag következetes, és természetesen közérdekű cselekedetekké hígítja önző erőszakosságainkat. Az ilyen hatalom a tömegek számára azon illúzió forrása, amelytől berúgva, az igazság nevében, elkövetheti a legnagyobb igazságtalanságokat is. Sőt, csalódott, kétségbeesett vagy tengődő tömegek ilyen irányú közös lelki szükséglete az egyetlen igazi forrása a részeg hatalomnak. A semmiből is hatalom lesz, ha valaki meggyőz egy tömegnyi keserű életű embert, hogy jogában áll jogtalanságot cselekedni. Ha nem, úgy marad a semmi. Adjál nékem, jelentéktelen, rossz életű embernek, fogalmakat, szókat és gyújtást, hogy emberi mivoltom cáfolása nélkül, emberi mivoltomat megtagadhassam számomra előnyös jogtalan cselekedetek idejére, és lelki következményeire, akkor Eszme vagy és Vezér.
Fojtogat a morál e társadalom gyilkos kereteiben. Adj morált, hogy fojtogassak és gyilkoljak, társadalmi keretek között.
Aki erre képes, arra azt szokták mondani, hogy tud fanatizálni. És egy ideig hordozzák a vállukon. Később leejtik, és hazamennek."

(Rejtő Jenő: Az utolsó szó jogán, Magvető Kiadó, BP, 1967. 203-204. old.)

A bejegyzés trackback címe:

https://plebejus-pedagogus.blog.hu/api/trackback/id/tr357326990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jozsef Petrenyi 2014.02.05. 21:04:15

Valószínűleg eléggé sokan tudják, de azért én kiegészíteném az írást azzal a ténnyel, hogy Rejtő Jenő zsidó munkaszolgálatosként halt meg egy munkatáborban.

Old Struggler 2014.02.05. 22:44:38

Köszönöm.
Hegedűs Géza írta Rejtő idézett kötetéhez a bevezetőt.
"A fasizmus képében létet öltött borzalom azonban véget vetett mindennek. Létezett akkor egy gyilkos, uszító hetilap: egyedül vagyunk volt a címe. Egy ízben egész oldalas cikk jelent meg ott Rejtő Jenőről, aki még mindig él, és még mindig ír. Az embertelenség felismerte benne kérlelhetetlen ellenségét. nemsokára meg is kapta az azonnalra szóló behívót, és más tízezrekkel együtt őt is meleg ruha nélkül terelték ki a hómezők dermesztő hidegébe. Akkor, 1942 decemberében, 1943 januárjában, Európa keletjén nemegyszer mínusz negyven fok alá szállt a hőmérő., néha megközelítette az ötven fokot.
Idegei nem bírták. Az éhség is halálra gyötörte. És mint tudjuk: 1943 újévének napján fagyott meg."

Old Struggler 2014.02.05. 22:49:07

Egyedül vagyunk ...
Nemsokára ...
Hegedűs Géza: P. Howard, akit Rejtő Jenőnek hívtak, Rejtő im. 21. old.
süti beállítások módosítása