1. Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak. A társadalmi megkülönböztetések csak a közhasznosságon alapulhatnak.
2. Minden politikai egyesülés célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás.
3. Minden szuverenitás alapelve lényegileg a nemzettől származik. Semmilyen testület semmilyen egyén sem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered.
4. A szabadság azt jelenti, hogy minden megtehető, ami másnak nem árt: ennél fogva minden ember természetes jogai gyakorlásának csak olyan korlátai vannak, amelyek a társadalom más tagjai számára is biztosítják ugyanezen jogok élvezetét. Ezen korlátokat csak törvény határozhatja meg.
5. A törvény csak a társadalom számára ártalmas cselekedetek tiltására jogosult. Mindazt, amit a törvény nem tilt, nem lehet megakadályozni, és senkit nem lehet arra kényszeríteni, amit a törvény nem rendel el.
6. A törvény a közakarat kifejeződése. Valamennyi állampolgárnak jogában áll személyesen vagy képviselőin keresztül részt venni a megalkotásában. A törvénynek azonosnak kell lennie mindenki számára, akár védelmez, akár büntet. Minden állampolgár egyenlő a törvény előtt, s ezért képességeinek megfelelően és kizárólag erényük és tehetségük szerinti megkülönböztetéssel egyformán betölthetnek valamennyi méltóságot, állást és közhivatalt.
7. Mindenkit csak a törvény által előírt és általa meghatározott formák szerint lehet vád alá helyezni, letartóztatni vagy fogságban tartani.
8. Minden embert ártatlannak kell tekinteni, amíg bűnössé nem nyilvánították, ha a letartóztatását elkerülhetetlennek ítélik, a törvénynek szigorúan meg kell torolnia minden olyan erőszakosságot, amely nem szükséges az illető személy elfogásához.
9. Senkit sem szabad meggyőződései miatt zaklatni, legyenek ezek akár vallásiak, feltéve, hogy ezek nem zavarják a törvényes rendet.
10. A gondolatok és vélemények szabad cseréje az emberek egyik legértékesebb joga, tehát minden állampolgár szabadon beszélhet, írhat és nyomtathat, de a törvény által meghatározott esetben felelnie kell e szabadsággal való visszaélésekért.
11. A társadalomnak joga van elszámoltatnia kormányzata valamennyi köztisztviselőjét.
12. Mivel a tulajdon szent és sérthetetlen jog, senki nem fosztható meg tőle, csak a törvényesen megállapított közérdekben, amely ezt nyilvánvalóan szükségessé teszi, és igazságos és előzetes kártalanítás esetén.
Ezt a szöveget nem a miskolci vonaton utazva pötyögtem laptopomon.
Ez a szöveget nem én alkottam.
Ez a szöveg nem is mai keletű.
Ez a szöveg 1789-ben készült.
Ez a szöveg részlet az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatából.
Ez a szöveg ma Magyarországon aktuális.
( A pontok sorszámozása nem teljesen pontos, néhány pont hiányzik is a szövegből, néhány pont esetében az idézett szöveg nem teljes. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát a francia Nemzetgyűlés 1789. augusztus 26-án fogadta el. A dokumentum teljes szövege megtalálható itt: http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/228.htm)
