Érthető, hogy a hóviharban hosszú órákra autójukba kényszerülő emberek, a külvilágtól elvágott települések láttán az oktatás kérdései háttérbe szorulnak. Még tart a magyarázkodás a bénázás miatt, a hívők biztos be is veszik a magyarázatot, bármi is legyen az, de azoknak, akik félnapokat fagyoskodtak az autópályán, akik elzárt falvakban azt sem tudták, akkor most mi van, akik mindezt a káoszt az interneten valós időben követték, azoknak nehezen lehet eladni, hogy minden tökéletesen működött. És egyébként is, a belügyminiszter már megmondta, a zemberek és a hó meg a szél a hibás…
És akkor jő Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ő megmondja a tutit. Nem szekértolója Orbánnak. Az vele készült interjúból (ennek elérhetőségét lásd a bejegyzés végén) kiderül, Orbán az ő szekértolója. „… nekünk tényleg számos területen jó az, amit a kormány tesz. A szakképzésben is azt csinálták, amit kértünk. A felnőttképzésben azt tervezik megtenni, amit kérünk.” Világos. Nem a kormánynak van az egész társadalom hosszú távú érdekeit kifejező oktatásfejlesztési koncepciója, oktatáspolitikája, hanem az üzleti eredményességben, a nagy profitnál csak a még nagyobb profit elérésében érdekelt gazdasági élet egy szeletét reprezentáló szervezetnek. Ezt a részérdeket a kormány, nem lévén elképzelése az oktatás jövőjéről, szolga módon átveszi. Végül is a kormány testületileg beléphetne a kamarába, hisz Orbán és Parragh egy nézeten vannak. „Ideológiai alapon, mert azonos álláspontot képviseltünk”. Világos. Mint az a vitamódszer, amikor vitatkozó felek egyike a tárgybani vitát hirtelen áttolja személyi síkra. A szakképzésben a kamarai elnök szerint nem szakmai, hanem egzisztenciális vita van – fogalmaz az Index. Milyen egyszerű az élet. Akinek a véleménye eltér a kamarai állásponttól, az az egzisztenciáját félti. Miért is? Ha átalakítják a struktúrát, kapacitást szabadítanak fel. „Így be lehet zárni néhány iskolát, és el lehet küldeni néhány ezer pedagógust. Pontos számaink vannak erre vonatkozólag”.
Elnök úr! Ha már pontos számai is vannak, meg is tudná nevezni, mely iskolákat kellene bezárni, meg tudná mondani hány ezer pedagógus is válna hirtelen fölöslegessé? Kellenének az érvek is. A gazdaság és a társadalom hosszú távú fejlődéshez igazítottan milyen iskolarendszerre, milyen képzési struktúrára, milyen fenntartási rendszerre, milyen finanszírozási rendszerre, milyen követelményrendszerre, milyen tanügyigazgatási rendszerre, milyen minőségellenőrzési és -fejlesztési rendszerre lenne szükség. Ezekre a kérdésekre adott válaszuk bizonyára abból az EU-előrejelzésből indul ki, mely szerint az EU-ban 2020-ra a munkahelyek több mint harmadánál előfeltétellé válik a felsőfokú végzettség, és várhatóan az álláshelyek mindössze 18%-ánál lesz elegendő az alacsony szakképzettség. Olvasható valahol a kamara ezen kérdésekre választ adó oktatásfejlesztési koncepciója? Vagy ez csak egy belső terjesztésű munkaanyag? Vagy ilyen dokumentum nem létezik?
Továbbá, arról van-e Elnök úrnak elképzelése, hogy mihez kezdenének azok a pedagógusok, úgy nagy hirtelen, akik feleslegessé válnak? Csak nem a dinamikusan fejlődő gazdaság szívná fel a munkaerőt?
Elnök úr! A gazdaság szereplőinek, akiket Ön képvisel, a profit a fontos. Megértjük, ez a kapitalizmus egyik alaptörvénye. Az oktatás, nevezzük akár köznevelésnek, egy más természetű ügy. Ön, ezt szakmai pozíciói bizonyítják – nyilván nem választották volna meg ide is, oda is, ha nem lenne alkalmas – a profit-kérdésekben járatos. Az oktatás kérdéseit viszont kérem, hagyja olyanokra, akik számára nem a profit, hanem a gyerekek, minden gyerek(!) felnőttkori boldogulása, érvényesülése a legfontosabb.
Az Index írása itt olvasható: http://index.hu/gazdasag/2013/03/18/parragh_nem_vagyok_orban_szekertoloja
Az interjú teljes terjedelemben a Népszabadságban olvasható itt: http://nol.hu/gazdasag/parragh__marhasag__hogy_orban_szekertoloja_vagyok
Az interjú teljes terjedelemben a Népszabadságban olvasható itt: http://nol.hu/gazdasag/parragh__marhasag__hogy_orban_szekertoloja_vagyok
