A PISA-vizsgálat eredményei alapján kibontakozó szakmai és társadalmi vita kapcsán egy korábbi szakmai szövegemet kerestem. Azt nem találtam meg, de megtaláltam egy 2011-es előadásom anyagát. Még a köznevelési törvény elfogadása előtt tartott a Pedagógusok Szakszervezete egy szakmai konferenciát, melyre egy előadás megtartására én is felkérést kaptam. Azt próbáltam megfogalmazni, hogyan értékelem a törvény-tervezetet, a törvényi szabályozásnak mik lehetnek a várható következménye. A diasorozatot anyagát most változtatás nélkül teszem közzé. Érdekes volt számomra is a két évvel korábbi szöveggel szembesülni.
Az előadást a PSZ munkatársai rögzítették és a közösségi videó-oldalra feltöltötték. Itt látható, hallható: https://www.youtube.com/watch?v=ek46Evr_vzk
A zárójeles hivatkozások a törvény-koncepció és a törvény-tervezet vonatkozó szakaszait jelentik.
„… ezek nem célok, következmények.”
Az Orbán-kormány köznevelési törvényéről
………………………………………................
Fábry Béla
2011. november 12.
Pedagógusok Szakszervezete szakmai konferenciája a
Nemzeti Köznevelési Törvényről és várható következményeiről
A köznevelési törvény illeszkedik az ország „újjászervezésének” folyamatába.
vö: kötcsei program (2009)
- törvényalkotás folyamata
- Alaptörvény
- Alkotmánybíróság
-16%-os adó, eva-kivezetése, egyéb adók
- független intézmények nem független vezetői
- média-törvény
- választási törvény (előkészületben)
- önkormányzati törvény (előkészületben)
- Munka Törvénykönyve (előkészületben)
Következmény →
a többpárti parlamenti demokráciát, a szociális piacgazdaságot, a szolidaritást a mindennapokban érvényesítő társadalmi gyakorlatot felváltja egy tekintélyelvű, monopolizált politikai helyzetével visszaélő hatalom, visszatér a gazdagok gazdagodjanak, a szegények szegényedjenek kapitalizmusa, egy „dögöljön meg a szomszéd tehene is” társadalmi gyakorlat.
Magyarország visszatér Nyugat-Európa XIX. sz. második felének világába.
Az Orbán-Hoffmann köznevelési törvény egyik eszköze e szép, új világ kiépítésének.
Az oktatási rendszer ebben az összefüggésben nem a társadalmi modernizáció egyik legfontosabb tényezője, a társadalom, az egyes ember boldogulását biztosító intézmény- és tevékenységrendszer, hanem egyszerű hatalom-technikai eszköz.
- nem készültek tudományos elemzések
- nem készült tudományosan megalapozott oktatás-fejlesztési stratégia
- gyermek fejlődéséről való tudás (vö: 1.§ (1), 45.§ (2), 56.§)
- tanulás pszichológiája (vö: tv. 58. § (1))
- tartalmi szabályozás (vö: tv. 5. § (4) és (5))
- szegregáció társadalmi hatásai (vö: tv. 14.§, 45.§ (3)
- értékelés szerepe a pedagógiai folyamatokban
(vö: tv. 54.§, 58.§, 86.§)
- diákjogok modern értelmezése
Következmény →
A magyar iskolaügy szabályozása és ennek következtében kialakuló működési gyakorlata a tudományos megalapozottság hiányában nem felel meg a XXI. sz.-i követelményeknek. Ennek vélelmezhető eredménye az lesz, hogy a magyar gyerekek tudása, munkaerő-piaci felkészültsége, versenyképessége elmarad a társadalmi elvárásoktól, nemzetközi összehasonlításban Magyarország elveszíti egyik versenyelőny tényezőjét.
- történelmi előkép: Trianon utáni Magyarország (vö: koncepció 6. old. 6. bek., tv. 1.old. 2. bek.)
- preferált társadalmi csoport: nemzeti közép-osztály, cél e társadalmi csoport megerősítése (vö: koncepció 6. old. 2. és 4.bek.)
- nemzetközi tendenciák: 9-10 osztályos, egységes alapiskola a kulcskompetenciák kifejlesztése érdekében → az eredmények igazolják ennek a rendszernek a helyességét
- az iskolarendszer szelekciós funkciója domináns rendszerelemmé válik
3. Az iskolarendszer szelekciós funkciója domináns rendszerelemmé válik
- 6 és 8 osztályos gimnáziumok (vö: tv. 11. §)
- tankötelezettség 16 éves korig (vö: tv: 45. § (3) )
- szakiskola – nem a NAT alapján a közismeret (vö: tv. 5.§ (4) bek.)
- Hídprogramok (vö: tv. 14. §)
- értékelés minősítő, nem fejlesztő
- életen át tartó tanulásra való felkészítés → gimnáziumok kiváltsága (vö: koncepció, 14. old.)
- gimnáziumi felvételi rendszer
- érettségi – vizsgáztatási díj (vö: tv. 6. § (2))
Az oktatási kormányzat archaikus, elitista, érvényét vesztett társadalomképet közvetít, és rémálom szerű idő-utazásra készül, miközben teljesen elvesztette a kapcsolatot a valósággal, s nem foglalkozik a rendszerben komoly működészavarokat gerjesztő válságjelenségekkel. Ezek közül a két legsúlyosabb a finanszírozási krízis, és nemzetközi összehasonlításban is brutális esélyegyenlőtlenség, a hátránykompenzálás teljes hiánya. (Radó Péter)
Következmény →
Sem az európai tendenciák, sem a tudományos eredmények nem támasztják alá a szelektív rendszerek eredményességét. Az elit-oktatás preferálása és a szegregáció olyan történelmileg igazolt hátrányokkal jár, mint a Dél-Afrikai apartheid: ha az iskolarendszer képtelen integrálni a leszakadó rétegeket, képtelen mobilitási csatornaként működni, akkor a demográfiai háborúban vesznek el az iskolázás győztesei, s végül a magasan képzett elit kénytelen elmenekülni az országból a tanulatlan társadalmi közeg elviselhetetlensége miatt.
TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.
- államosítás
- értékmeghatározott NAT, 10 % „önrész”
- kötelező kerettanterv
- egy tankönyv
- tanfelügyelet
- működési szabályok fő elemei központilag meghatározottak
Visszatérés a 70-es évekhez … Sajnos a tervezet nem gyerek- és nem tehetség-párti. (Lannert Judit)
A jövőben kibontakozó közoktatási rendszer sokaknak ismerős lesz, hiszen a szocializmus alatt is hasonló, tekintélyelvű, a szabad véleménynyilvánítást korlátozó modellben tanultak, csak most a gúla csúcsán kicserélték az értékdimenziót.
(Loránd Ferenc)
Ilyen törvényt a fejlett világban már nem hoznak. (Halász Gábor)
Következmény →
Az intézményi munka kétarcúvá válik. A pedagógusok meg akarnak felelni saját lelkiismeretüknek, és a jogszabályoknak is.
Normakövetés 1. – zárt ajtó mögötti munka, belső elvárásoknak való megfelelés - autonóm norma
Normakövetés 2. – vendégek (tanfelügyelők) előtti „szereplés”, külső elvárásnak való meg-felelés - szerep-norma
Az adott intézmény nevelési egysége megszűnik, egyéni kognitív disszonancia redukciós megoldások jelennek meg.
5. Az Orbán-Hoffmann törvény gyerek-ellenes
- elsős gyerekek buktatása
- egész napos iskola
- tehetséggondozás = elitképzés
- korai szelekció
- diákjogok korlátozása
6. Az Orbán-Hoffmann törvény családellenes
- ideológiai indoktrináció – megmondják, mi „A helyes élet” (lásd 8. pont, 17.,18. dia)
- szülők, mint iskolahasználók bele-szólási lehetőségeink korlátozása (vö: tv. 73. §)
- általános iskolában(!) a munka 16.00-ig (vö: tv. 46. § (1.a))
7. Az Orbán-Hoffmann törvény pedagógusellenes
- a pedagógus -- szolga
- megnövelt munkaidő – csökkenő bér (vö: tv. 62. § (5), (6))
- pedagógiai program kiüresedése – az intézmény munkáját meghatározó legfontosabb kérdésekben nincs érdemi beleszólása (vö: tv. 26. §)
- szakmai önállósága korlátozott (központi tanterv, egy tankönyv, kötelező rendelkezések az oktatás-szervezés körében)
- ellenőrzési rendszer (vö. tv. 86. §)
Következmény →
A törvénynek nincs meg az a szakmai (és társadalmi!) támogatottsága, és – vélelmezhető –, nem lesz meg a bevezetés éveiben sem, ami nélkülözhetetlen a törvény alkalmazásának sikeréhez.
8. Az Orbán-Hoffmann törvény fordított szekularizációs logikát követ
Szekuláris demokrácia, amely az állam és az egyház elválasztásának, azaz a politikai, ideológiai, világnézeti és vallási pluralizmusnak, valamint az egyén lelkiismereti és vallási szabadságának az alapját jelenti.
Az Orbán-Hoffmann törvény az egyházak befolyásának erősítésére törekvő állami tevékenység egyik megjelenési formája. vö: tv. 32-35. § a működés szabályairól, 88. § (6) bek. a finanszírozásról, 5. § (6) bek. az egyházi kerettantervről, 32. § (1) j.bek. a hitoktatók állami fizetéséről(!)
Hoffmann Rózsa a keresztény civil szervezetek negyedik országos fórumán a Parlamentben szerdán azt mondta, hogy etika oktatás mindenütt lesz, és erősíteni kívánják a hittan oktatását az állami iskolákban is. Ez nem kötelező hittanoktatást jelent, de "arra ügyelni fogunk", hogy erősítsük a hittanoktatást az állami iskolákban is. (MTI, 2011. 04. 06. 18.42)
A nevelés alapvető értékrendjének összhangban kell lennie az elfogadott alaptörvénnyel. (Hoffmann Rózsa, Pedagógusok Lapja, 2011. 09. 11. 4. old.
Következmény →
A törvényben megfogalmazott világnézeti semlegesség (3. §. (3)) írott malaszt marad.
9. Az Orbán-Hoffmann törvényt és kommentjeit a kettős beszéd jellemzi
A törvényben megtalálhatók azok a fordulatok, melyek alapján az mondható, rendben. A road-show-kon elhangzottak, a kormányzati szereplők sajtóban megjelenő értelmezései a törvény szövegével nincsenek összhangban.
Következmény → Az inkongruencia bizalmatlanságot eredményez.
10. Az Orbán-Hoffmann törvény voluntarista
Ezt a törvényt csak egy érv támasztja alá, Magyarországnak a FIDESZ-KDNP álma szerinti átalakítás akarata.
A törvény megvalósításának nincs meg a pénzügyi feltétele (vö: „titkos” anyag számai), nincsenek meg a szervezeti feltételei, (kormányhivatal, pedagóguskamara), és nincsenek meg a személyi feltételek sem (pl. tanfelügyelők).
A törvény gyakorlati alkalmazásához több tucat jogszabályt kell alkotni, el kell készíteni a NAT törvény-kompatibilis változatát és a kötelező kerettanterveket.
Szimbolikus erőszak
A hatalmi viszonyok újratermelődése érdekében a domináns pozícióba lévők ráerőltetik saját kulturális és szimbolikus produktumaikat a társadalom többi részére.
(Bourdieau)
Következmény → ?
ALÁMERÜLÜNK.
KIBEKKELJÜK.
H A T
Hálózat A Tanszabadságért
www.tanszabadsag.hu
Magyar Pedagógiai Társaság
www.pedagogiai-tarsasag.hu
… készüljünk fel az újrakezdésre, olyan körülmények, viszonyok, szabályozás létrehozására, hogy az iskolákban „a tanulás ne mártírium, hanem igaz gyönyörűség legyen.”
(Comenius)
