Egy plebejus pedagógus a világról

DeKa

2015. január 17. - OldStruggler
Végre. Végre elkezdődött valami. Itt egy ígéretes kezdeményezés, a Demokratikus Kerekasztal (DeKa).

Egy barátom, tudós ember, a társadalmi jelenségek törvényszerűségeinek kutatója, azt mondta, hogy az új évben – 2015 – már nem Orbán lesz a miniszterelnök. Ő azt feltételezte, az „ifjútörökök” fogják meneszteni. Tévedett. Ha bejön prognózisa, se lenne jobb. Egy Orbán-mentes orbán-rendszer...

Nagy az elégedetlenség. Egyre többen látják át a korrupt maffiaállam működését. Nem véletlen a milliónyi elpártolt szavazó. De ez még mindig kevés. Egyébként is, Orbán megbuktatása, a rendszerváltás 2.0 nem fáklyásmenet – mondom ezt a kultúranapi fáklyás tüntetés előtt -, mi több, sem Orbánt, sem a rendszerét az utcán, az utcáról nem lehet megdönteni. Jelen állás szerint.

Pedig van, akinek forgatókönyve van e folyamatra. Övék a Kossuth tér. Vezetőjük magabiztos. Tudja, mit és miért csinál, ismeri a jog útvesztőit is. Vannak hívei is, mozgalmának van támogatottsága. Azt hiszem, mégis téved. Ő is, követői is. Orbán uralja a törvényhozást, uralja a végrehajtó hatalmat, benne különösen a rendvédelmi szerveket, élén a pretoriánus magánhadseregével, a TEK-kel, uralja az ügyészséget, bíróságot, az önkormányzatokat - ez különösen a vidék Magyarországa esetében fontos -, uralja a nyilvánosságot, minden eszköz felett rendelkezik, ami hatalma biztosításához szükséges. Hiába akár százezres tüntetés országszerte, maradni fog a hatalomban. Ki fogja tölteni a ciklusból még hátra lévő éveket. Azt fogja mondani, megnyertük a választást, a nép minket akart, kétharmad, pardon, aki tüntet, az kisebbség, és egyébként is valami más viszi az utcára az embereket, nem a kormánnyal való elégedetlenség. Péntekenként reggel, a rádióban meg elmagyarázza, hogy a Nap is azért kel fel, mert ő kukorékol.

Tudom, az, hogy Orbán marad, nem egy jó forgatókönyv. Nagyon nagy árat fizetünk ezért. Mindannyian. A gazdasági szereplők, a munkavállalók, a munkaadók, a gyerekek szüleikkel, a nyugdíjasok, mindenki. Lesznek ugyan, akik azt vélelmezik, ők jól jártak. De, ha a társadalom többsége rosszul jár, akkor a kisebbség sem járhat jól. A pillanatnyi jól léten túl ez igazolódni fog. Ez a jövő. Ahogy az is, hogy Orbán 2018-ig Magyarország miniszterelnöke marad. Ha nem ő, akkor egy kis-Orbán lép a helyére, de a rendszer marad. Ha Hiller Istvánnak igaza lesz, Orbán köztársasági elnökként követi Ádert egy új politikai struktúra, a prezidenciális köztársaság élén, ki tudja meddig. Vagy kormányzó lesz. Akárhogy is, ő fogja fújni a passzátszelet. Vagy, ha azt nem is, a főnt a Balatonra.

Akkor miért is jó a Demokratikus Kerekasztal?
1.   Orbánt a saját pályáján kell legyőzni. Választások alkalmával. Ahogy az újpesti példa ezt igazolta, lehet a lejtős pályán is nyerni.
2.   Az orbáni korrupt maffiaállamot ellenző embereket, a demokratikus ellenzéki erőket egy zászló alá kell szervezni. Nem azért, mert követni kell az orbáni „egy a tábor, egy a zászló” elvet, hanem azért, mert a demokratikus ellenzék, és a rendszerrel elégedetlen emberek sokasága szervezetileg szétforgácsolódva nem tudja a rendszerváltást megvalósítani. A 2014. évi választások elegendő bizonyítékot szolgáltattak ehhez. Ez nem azt jelenti, hogy egy szervezetbe oldódik be/fel mindenki, de jelent egy szoros, szervezetileg is koordinált együttműködést.
3.   A DeKa fórumot teremthet arra, hogy a demokratikus társadalomért küzdő emberek, szervezeteik egyeztessenek arról, mit, hogyan, milyen időbeli ütemezéssel akarnak tenni. A DeKa munkájának eredményeként mindenki, elsősorban a mai viszonyokkal, a korrupt maffiaállammal elégedetlen emberek előtt világossá válhat az Orbán-rendszer alternatívája.
4.   Nagyon fontos, hogy a DeKa az Orbán-rendszer utáni idők világa víziójának kidolgozásánál ne csak az Orbán-rendszert tagadja, hanem az elmúlt huszonöt év tapasztalatait is vegye figyelembe, olyan új struktúrát, működési rendet körvonalazzon, ami a korábbi – 2010 előtti – problémákat is kezeli. Erre a kezdeményezők személye kellő garanciát ad.

Akkor most kellenek-e az utcai megmozdulások? Szükség van-e, mondjuk, a népszavazásra a boltok vasárnapi nyitva tartása ügyében? Kellenek-e a lefutott meccset jelentő parlamenti szócsaták? Kellenek-e az időközi választásoknak a demokratikus ellenzék számára kedvező eredményei? Kellenek-e a donquijote-i küzdelmek (Juhász az ötkerben)? Kell-e nekünk Népszava, Népszabadság, Klub Rádió?

Igen, minden olyan kezdeményezésre szükség van, ami egyre több emberben erősíti meg a változás melletti elkötelezettséget, ami növeli a változtatni akaró emberek elszántságát, ami egyre több szervezetet von be az Orbán-rendszer utáni világ formálásába, ami igazolja, hogy a szervezett együttműködés eredményes, ami növeli azt a tábort, amelyik képes lesz Orbánnak és híveinek azt mondani, itt a vége.

Hogy vannak fanyalgók? Akiknek nem tetszik az egyik néptribun, mert van előélete? Mások fanyalognak, mert a demokratikus ellenzék egyik-másik szervezete, prominens vezetője tegnap is létezett? Hogy egyesek számára, akik egyébként a maffiaállam megbuktatásában egyet értenek, gondot jelentenek bölcsész-szemináriumokon megbeszélendő, cizellált ideológiai kérdésekben való nézetkülönbségek?

A fanyalgók két kérdést tegyenek fel maguknak.
1. Orbánt és rendszerét akarják-e még hosszú évekig maguknak, gyerekeiknek, szeretteiknek, vagy inkább egy a 89/90-es alapokon nyugvó, modernizált, új Magyar Köztársaságot szeretnének?
2. Az Orbán-váltó együttműködés érdekében hajlandóak-e kompromisszumokra, arcuk feladás nélkül képesek-e a közös cél – modernizált, új Magyar Köztársaság - érdekében együttműködésre mindazokkal, akikkel az alapvető cél tekintetében – „Orbán takarodj!” - nincs vitájuk?

A Demokratikus Kerekasztal születése pillanatában alkalmasnak látszik arra, hogy meghatározó kerete legyen az Orbán utáni rendszer körvonalazásának.

És természetesen menjünk tüntetni a humanista-demokratikus értékekért, alternatívák közzé tétele érdekében dolgozzunk a modernizált, új Magyar Köztársaság jövőjéért, tárgyaljunk, egyeztessünk a rendszerváltás 2.0 erőinek együttműködéséért, szervezzük a rendszerváltó közösségeket, szólaljunk fel/meg mindenhol, ahol csak lehet, bíráljunk mindent szakmai fórumokon, amit bírálni indokolt, kezdeményezzünk akciókat, amik növelhetik a rendszerváltók táborát – menjünk, csináljuk, tegyük a dolgunkat, mert, ha nem indulunk el, nem is érünk oda. 
A demokratikus ellenzéki oldalon mindenkire, minden kezdeményezésre, minden munkaformára szükség van.
Aki ezt nem érti meg, az az Orbán-rendszert, a korrupt maffiaállamot támogatja, Orbánt tartja hatalomban.
Ez ilyen egyszerű.



A bejegyzés trackback címe:

https://plebejus-pedagogus.blog.hu/api/trackback/id/tr897326916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.